A huszadik század eleje forradalmi változásokat hozott a nyugati világban, és ezek a változások nem csupán a politikában, a technológiában vagy a gazdaságban, hanem a társadalmi normákban és a divatban is mély nyomokat hagytak. Ennek a pezsgő, átalakuló kornak az egyik legikonikusabb szimbóluma a flapper lett – egy új típusú fiatal nő, aki merész megjelenésével és viselkedésével szakított a múlt konvencióival, és megtestesítette a modernitás, a függetlenség és a felszabadultság szellemét. De mit is takar pontosan a flapper stílus, mikor és miért alakult ki, és melyek voltak a legjellemzőbb jegyei? Ebben a cikkben elmerülünk a „dzsesszkorszak” vibráló világában, hogy felfedezzük a flapper jelenség titkait.
Mi az a flapper stílus?
A flapper stílus sokkal több volt egyszerű divatirányzatnál; egy egész életérzést, egy társadalmi attitűdöt képviselt. A flapper lányok és fiatal nők az 1920-as évek „új asszonyai” voltak, akik elutasították a viktoriánus és edwardiánus kor szigorú erkölcseit és a nőkre vonatkozó korlátozó elvárásokat. Míg az előző generációk nőtagjaitól a visszafogottságot, az engedelmességet és a háztartás vezetésére való koncentrálást várták el, a flapperek szembementek ezekkel a normákkal.
Ők voltak azok a fiatal nők, akik rövidre vágatták a hajukat, rövid szoknyákat viseltek (legalábbis a korábbi mércével mérve), sminkelték magukat (ami korábban csak a „rossz hírű” nőkre volt jellemző), nyilvánosan dohányoztak, alkoholt fogyasztottak (gyakran a szesztilalom ellenére), autót vezettek, és olyan új, energikus táncokat jártak, mint a charleston vagy a black bottom a nyüzsgő dzsesszklubokban.
A „flapper” szó eredete bizonytalan, de gyakran társítják a fiatal madarak szárnycsapkodásához („flap”), utalva a fiatalos energiára és a szabadságra való törekvésre. A flapper stílus tehát a fiatalság, a lázadás, a modernitás és a társadalmi korlátok áttörésének szimbóluma volt. Ezek a nők nem féltek kifejezni önmagukat, élvezni az életet, és olyan szabadságjogokat gyakorolni, amelyek korábban elképzelhetetlenek lettek volna számukra.
Mikor alakult ki?
A flapper stílus és jelenség elsősorban az 1920-as évekhez, a „Roaring Twenties” (vagy ahogy F. Scott Fitzgerald nevezte, a „dzsesszkorszak”) évtizedéhez köthető. Kialakulását több, egymást erősítő történelmi és társadalmi tényező tette lehetővé:
- Az első világháború utóhatásai: A háború megrázkódtatása és az általa okozott társadalmi felfordulás sokakat kiábrándított a régi értékekből, és vágyat ébresztett egy új, modernebb élet iránt. A háború alatt a nők tömegesen álltak munkába a férfiak helyett, ami növelte a függetlenségüket és megváltoztatta a társadalomban betöltött szerepükről alkotott képet.
- Gazdasági fellendülés: Az 1920-as évek (legalábbis Amerikában és Nyugat-Európa egyes részein) a gazdasági prosperitás időszaka volt. A növekvő jólét, a fogyasztói kultúra kialakulása és az új technológiák (mint az autó vagy a rádió) elterjedése új lehetőségeket és életstílust teremtett.
- Női választójog: Számos országban a nők ebben az időszakban nyerték el a választójogot, ami politikai hangot és nagyobb társadalmi súlyt adott nekik, erősítve az önrendelkezés iránti igényüket.
- Technológiai fejlődés: Az automobil elterjedése nagyobb mobilitást és függetlenséget biztosított a nőknek, míg a mozi és a magazinok új divatikonokat és viselkedési mintákat terjesztettek.
- Kulturális változások: A dzsessz zene energikus, ritmusos világa és az ehhez kapcsolódó új táncstílusok tökéletesen illeszkedtek a flapperek felszabadult életszemléletéhez. A szesztilalom Amerikában paradox módon hozzájárult a társasági élet átalakulásához, a titkos bárok (speakeasy) megjelenésével, ahol a nemek közötti határok elmosódtak.
- Divattervezők hatása: Olyan tervezők, mint Coco Chanel, forradalmasították a női divatot, egyszerűbb, kényelmesebb és praktikusabb ruhákat kínálva, amelyek lehetővé tették a szabadabb mozgást és a modern életstílust.
Ezek a tényezők együttesen teremtették meg azt a légkört, amelyben a flapper stílus kivirágozhatott, mint a modern kor és a női emancipáció egyik leglátványosabb kifejeződése.
A flapper stílusjegyei
A flapper stílus messziről felismerhető volt jellegzetes elemeiről, amelyek éles kontrasztban álltak a korábbi évtizedek divatjával:
- Sziluett és szabásvonal: A legmeghatározóbb elem a fiús, androgün sziluett volt, az úgynevezett garçonne (fiúcska) stílus. A ruhák egyenes szabásúak voltak, ejtett derékvonallal, amely a csípőre vagy még lejjebb került. A cél a nőies domborulatok (mell, derék) minimalizálása volt, szemben a korábbi korok fűzővel hangsúlyozott homokóra alakjával. Ez a szabásvonal szabadságot és kényelmet biztosított, lehetővé téve az energikus táncot és a mozgást.
- Rövidülő szoknyahossz: A flapper korszak egyik legbotrányosabb újítása a szoknyák rövidülése volt. Míg a háború előtt a bokáig érő szoknya volt a norma, az 1920-as években a szoknyák hossza fokozatosan emelkedett, elérve a térdet vagy akár kicsivel fölé is került az évtized közepére. Ez nemcsak a lábakat tette láthatóvá (ami önmagában is forradalmi volt), hanem praktikussági szempontból is fontos volt a tánchoz és az aktívabb életmódhoz.
- Ruhák anyaga és díszítése: A nappali ruhák gyakran egyszerűbbek, könnyű anyagokból (pl. pamut, selyem) készültek, míg az esti viseletek rendkívül díszesek voltak. Népszerűek voltak a gyöngyökkel, flitterekkel, strasszokkal, hímzéssel vagy rojtokkal gazdagon kivarrt ruhák. A rojtok különösen kedveltek voltak, mert tánc közben látványosan mozogtak. Az Art Deco stílus jegyei is megjelentek a ruhák mintázatában és díszítésében. Gyakoriak voltak az ujjatlan vagy rövid ujjú fazonok.
- Frizura: A hosszú, feltűzött haj helyett a rövid haj, a bubifrizura (bob) vált meghatározóvá. Népszerű volt az egészen rövid, fiús „Eton crop”, a tarkóig érő klasszikus bubi, vagy a hullámosított változatok, mint a víz- vagy ujjhullámok (finger waves). A rövid haj a modernitás, a praktikum és a konvenciókkal való szakítás szimbóluma volt.
- Fejfedők és hajdíszek: A rövid hajhoz elengedhetetlen kiegészítő volt a klos (cloche) kalap, egy szorosan a fejre simuló, harang alakú kalap, amely mélyen a homlokba húzva viseltek. Esti alkalmakra gyakran viseltek díszes fejpántokat, amelyeket tollakkal, gyöngyökkel, strasszokkal ékesítettek.
- Smink: A flapperek merész és hangsúlyos sminket viseltek, ami szintén szakítás volt a korábbi visszafogottsággal. Jellemző volt a sötétre húzott szem (kohl vagy szemceruza), az erősen kihúzott, vékonyra szedett szemöldök, a piros vagy sötétvörös rúzs, amelyet gyakran szív alakúra, ún. „Cupid’s bow” (Ámor-íj) formára festettek, és a láthatóan púderezett arc. A smink nyílt használata a nőiesség és a függetlenség újfajta kifejezése volt. A púderkompaktok és a rúzstokok divatos kiegészítőkké váltak.
- Fehérnemű: A merev fűzőket felváltották a kényelmesebb, egyszerűbb fehérneműk. Népszerűek lettek a könnyű melltartók (amelyek inkább laposítottak, mint emeltek), a selyem vagy pamut kombinék, és a „step-in” (bele bújós) alsóneműk, amelyek lehetővé tették az egyenes sziluett kialakítását. A testszínű vagy világos selyemharisnyákat combfixszel rögzítették, és mivel a szoknyák rövidebbek lettek, a harisnyák és a térdek látványa is gyakoribbá vált, sőt, néha a harisnyakötőt is megvillantották.
- Kiegészítők: A flapperek öltözékét számos jellegzetes kiegészítő tette teljessé. A hosszú, gyakran csomózott gyöngysorok elengedhetetlenek voltak. Népszerűek voltak az Art Deco stílusú feltűnő ékszerek: nagy fülbevalók, karkötők sokasága. A cigarettaszipka nemcsak praktikus eszköz volt, hanem a női emancipáció és a lázadás szimbóluma is. A táskák kicsik és díszesek voltak (clutch vagy kis retikül).
- Cipők: A tánchoz praktikus, kényelmes cipőkre volt szükség. Népszerűek voltak a pántos cipők (Mary Jane vagy T-pántos), általában közepes sarokkal (Louis-sarok), amelyek stabilan tartották a lábat a charleston pörgése közben.
A flapper stílus tehát egy komplex jelenség volt, amely a divaton keresztül tükrözte a kor társadalmi és kulturális változásait. Bár maga a flapper korszak az 1929-es gazdasági világválsággal és a 30-as évek visszafogottabb stílusával véget ért, hatása a női divatra és a nők társadalmi szerepének alakulására máig érezhető. A flapperek öröksége a bátorság, a függetlenség és a konvenciókkal való szembeszállás szelleme.
Szerző: Lépés Magazin
